Kapos TV Híradó 2015.08.21
Tudósítások a Bárdudvarnoki Kulturális Hétről:
http://kapos.hu/videok/geniusz_kulturalis_magazin/2013-08-29/geniusz_kulturalis_magazin_-_2013_augusztus_28.html
Zselic Lelke Fesztivál - 2015. augusztus 16 - 23.
Kultúra - Gasztronómia
2015. augusztus 22., szombat.
Petörke-völgy – Kultúra, Gasztronómia, Petörke Portéka
16.30 órától
Perecz László: Deréktől lefelé (szerelem és filozófia) előadás
19.00 óra
Versfeldolgozások két gitárra
16+ duó: Szántó Marcell és Horváth András műsora
20.00 óra
Ágoston Béla – a Bárdudvarnoki Kulturális Hét zenei tanácsadója – és a Gauditórium koncertje. Népzene, világzene, megzenésített vers
Helyszín: Peterke-völgy, Horgász Büfé
BKH 2015 Megnyitó - 2015.08.16
Bárdudvarnoki Kulturális Hét / Zselic Lelke Fesztivál 2015
Megnyitó - 2015.08.16
- augusztus 16., vasárnap
18.00
Ünnepélyes megnyitó
Nemzetközi Üveg Szimpozion, Helytörténeti és kistérségi örökségvédelmi kiállítás, képző- iparművészeti- és fotó kiállítás megnyitója
Megnyitó után
Ásatás a Barát-hegyen 2. Vetítéses előadás
Helyszín: Kaposszentbenedek, Közösségi Művelődés Háza - Református Iskola
Hét közben a 25 éves Nemzetközi Üveg Alkotótelepen: Látogatható egész héten a 122 éve született Goszthony Mária Somogyország Kincse című kiállítás, és a Nemzetközi Üveg Szimpoziok kiállítása, valamint a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó Nemzetközi Üveg Szimpozion.
Helyszín: Bárdibükk, Művészetek Kúriája - Goszthony Kúria
Prágai Tamásról szomorúan...
Negyvenhét éves korában elhunyt Prágai Tamás József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. Az alkotót súlyos betegség után pénteken érte a halál – tudatta a Napkút Kiadó. http://www.barkaonline.hu/.
Prágai Tamás évekig élt Bárdudvarnokon, majd 2013-ban részt vett a Bárdudvarnoki Kulturális Héten 
Bárdudvarnok, 2013. augusztus 23., péntek, 16 óra
Prágai Tamás: Vadállatok a kabátzsebben című mesekönyv bemutatója
Gyermekkönyv illusztrációs kiállítás megnyitója. Kőszeghy Csilla – illusztrátor, grafikusművész és Szilágyi-Nagy Ildikó fotóművész illusztrációi.
Helyszín: Kaposszentbenedek, Közösségi Művelődés Háza - Református Iskola
http://bkh2013.blog.hu/2013/08/23/pragai_tamas_iro-olvaso_talalkozo
Bárdudvarnok, 2013. augusztus 24., szombat, Peterke-völgy, Horgász büfé Juhok, birkák – bürgék, bürgerek – napja: sütés-főzés
16.00 órától Előadások:
Prágai Tamás: Bor és irodalom http://bkh2013.blog.hu/2013/08/24/bkh2013_08_24_szombat
Faluszínház próbák
Kedves Színművészek, Faluszínházasok!
Kivételesen ma csütörtökön 15 órakor lesz (péntek helyett) a próba!
Hétfőtől (aug. 10-től) főpróba hét, minden nap 15 órakor próba!
A Bárdudvarnoki Kulturális Hét programterve itt található: http://bkh2015.blog.hu/2015/08/04/bkh_2015
https://www.facebook.com/150020185012521/photos/a.496377663710103.126130.150020185012521/1126787170669146/?type=1&theater
Tóth Krisztina - Bárdudvarnok 2015
Tóth Krisztina újra Bárdudvarnokon! 2015. augusztus 21-én!
Ajánló:
MaNcs 27. évf. 29. sz. (2015. 07. 16.)
Interjú http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2015/29#
http://magyarnarancs.hu/konyv/be-kell-rendezkedni-valahogy-95756
„Be kell rendezkedni valahogy”
Tóth Krisztina író
Rendhagyó gyerekkönyve megjelenése után beszélgettünk kiheverhetetlen gyerekkorról, genetikáról és szabadságról, iróniáról és képviseleti költészetről, és hogy miért lenne elszomorító, ha újra fontosak lennének az írók.
---------------------------------
Alkalmazott irodalom (Tóth Krisztina: Anyát megoperálták, Móra Könyvkiadó, 2015.)
Régi vita az ifjúsági és gyermekirodalomról szólva, hogy autonóm irodalomnak kell-e tekinteni, avagy valamiféle alkalmazott irodalomnak. Ez utóbbi esetben nem ugyanaz a mércéje a gyerekeknek és fiataloknak szóló könyveknek, mert akkor a teljesítendő cél, a feladat, az üzenet és az üzenet eljuttatásának hatékonysága lesz az elbírálás alapja.
A vita véleményem szerint meglehetősen terméketlen: a gyermek- és ifjúsági irodalom kifejezetten alkalmazott irodalomként született meg: amikor először elkezdtek a gyerekeknek könyveket írni, akkor tanító, nevelő, felvilágosító, oktató szándékkal írtak könyveket arról, hogyan kell helyesen viselkedni, milyen a jól nevelt ifjú és leány, hogyan javul meg a rosszcsont a nevelés hatására, vagy hogyan jár pórul a végképp megátalkodott gyerek.
A huszadik század közepének eredménye az a fajta gyerekirodalom, amelyen a mai nemzedékek is szocializálódtak, amely nem akar mindenáron érvényes tanulságokat megfogalmazni. A morális üzenetről való lemondás eredménye lett az az igény is, hogy a gyerekirodalmat mérjük ugyanolyan magas esztétikai mércével, mint a – mondjuk így – felnőtt irodalmat. Ha ugyanis a morális vagy felvilágosító kötelezettségtől az irodalom megszabadul, akkor mi más is lehetne az értékmérője, mint az esztétikai igény, a nyelvi kidolgozottság, az érzésvilág gazdagsága, a világról alkotott vízió érvényessége és eredetisége?
Ennek a történetnek eredményeképpen a gyerekeknek és fiataloknak szóló művek megítélésében állandóan ott van a kettős mérce: hogyan értékeljem, ha irodalomként olvasom, és hogyan értékeljem, ha gyerekirodalomként?
Tóth Krisztina könyve igazi alkalmazott irodalmi mű. Kiadója feltűnteti, hogy a könyvet az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány ajánlásával jelentették meg. Nem leplezett – és nem is leplezendő – célja az, hogy kisgyerekeknek elmagyarázza, hogy az édesanyjuk is lehet beteg, sőt, hogy konkrétan elmagyarázza, mi a mellrák, hogyan gyógyítják műtéttel és kemoterápiával. Illetve a könyv vélhetően azt a célt is szolgálja, hogy egy anyuka akkor vegye elő, ha ilyen helyzetbe kerül, ha el kell magyaráznia a betegségét a gyerekének. A könyv jó kiindulópont, alkalom és segítség egy ilyen beszélgetéshez.
Akinek a könyv szól: egy óvodás kislány, akiről szól: egy fiatal anyuka. És bár megjelenik az apuka is a történetben, a könyv mégis alapvetően női könyv, az elbeszélő kislány és a főszereplő anya története. Ez indokolja a nagyon kislányos külsőt is: Hitka Viktória egy alapvetően a rózsaszínből kiinduló színvilágú könyvet tervezett, amelyben a visszafogott rózsaszín mellett a szintén nagyon visszafogott szürke a meghatározó szín. A többi szín hiába erőteljesebb, már csak ebben a letompított vizuális közegben szintén megtörik. A szürke jelzi a bánatot: szürke felhők gomolyognak a gondba merült felnőttek feje fölött, nagy szürke árnyékok érzékeltetik a kislány számára megváltozott világ érthetetlenségét. A rózsaszín mintázatú belső borító és a címlapok finom mintázata pedig egy napló titkait ígéri, az lehet az olvasó érzése, ha belelapoz a könyvbe, hogy egy kislány naplójába olvas bele.
A történet a világ megváltozásával kezdődik: egy nap nem a megszokott időben jönnek a szülők a gyerekért az óvodába. Ez önmagában is félelmetes, de az anyuka szomorúsága, a szülők és a nagyszülők megváltozott viselkedése még inkább azt jelzik a kislánynak, hogy valami megváltozott, valami nincs rendjén, valami elromlott. A betegséggel való szembesülés első fázisa, a hallgatás után a magyarázat következik: a szülők megpróbálják pontosan elmagyarázni a kislánynak a betegséget. Ha a könyvnek van tanító célzata a szülők számára, akkor vélhetően elsősorban ez: beszélni kell a gyerekekkel a legnehezebben elmagyarázható kérdésekről is.
A harmadik fázis a műtét és a gyógyulás időszaka, ami a kislány számára sok-sok érthetetlenséggel van tele, de amelynek sok-sok mulatságos epizódja is van. Az első lapokon még távoli, de elvontságában rendkívül ijesztő mellrák a hétköznapok megoldandó és megoldható feladatává változik: hogyan él egy ideig kettesben a kislány és az apuka, hogyan megy át segíteni a nagymama, hogyan próbálja fel a kislány sorba az édesanya összes parókáját. Ezek a humoros pillanatok persze mind-mind valamilyen nehéz pillanat árnyékában teremnek meg és ezeket ellensúlyozzák: azt, hogy az édesanya befekszik a kórházba, és hosszabb ideig nincs otthon, azt, hogy a műtét eredményeképpen a varrás nyoma meglátszik az édesanya testén, azt, hogy a kemoterápiától kihullik a haja.
A könyv utolsó része a gyógyulásról szól, arról, hogy az édesanya nemcsak egészségesen néz ki, de szülhet másodszor is, neki lehet gyereke, a kislánynak lehet testvére. A megragasztott tányér analógiája arról szól, hogy ismét ép, egészséges életet élhet az anyuka, a homokvár képe pedig arról, hogy a történet egyúttal a kislány szemszögéből nézve beavatástörténet is: a mellre emlékeztető két homokvár mint zárókép azt mutatja, hogy a kislány megértette és játékban feldolgozza a történteket, a játszótéri kisfiú pedig mintha egy majdan megszületendő kistestvért előlegezne meg.
Hogy mi a tanulság? Annyi, hogy a felnőtt is lehet beteg, még súlyosan beteg is. Hogy a betegségből meg lehet gyógyulni. Hogy a betegségekről beszélni kell. Hogy a gyerekekkel mindent, és éppen a legnehezebb kérdéseket meg kell beszélni. Hogy nem könnyű gyerekfejjel megérteni a felnőttek gondjait, de nem is lehetetlen. Hogy a nyílt, de gyerekeknek szóló beszéd érthetővé és éppen ezért elviselhetővé teszi a családok gondjait a gyerekek számára is. Ez a tanulság a könyvön belül, de a könyv megjelentetése önmagában is ezt a célt szolgálja.
Miben más akkor ez a fajta alkalmazott irodalom a huszadik század elejének gyermekirodalmától? Érződik-e rajta, hogy időközben az irodalom megvívta a maga szabadságharcát a tanulságos történetekkel szemben? Igen, természetesen. A tanulság ugyanis alapvetően más, mint a száz évvel korábbi gyerekkönyvek esetében. Nem erkölcsi a tanulság abban az értelemben, hogy nem akarja nevelni a gyereket. Nem ad erkölcsi tanácsokat, nem ír elő egy magatartást. Az anyuka betegsége nem arra kell, hogy nevelje a gyereket, hogy „jó legyen”. Arról a nem erkölcsi, hanem pszichológiai tapasztalatról szól, hogy a gyerek számára legállandóbb és biztonságosabb ember, az édesanya is megbetegedhet, és hogy erről együtt beszélni, a gyereknek erről fontos tudnia.
A könyv óvodásoknak készült, tehát a szövege csak felolvasva él. Ha egy kisgyerek egyedül van vele, akkor nézegetheti, és végiggondolhatja, amit felolvastak neki. Átélheti, átérezheti, feldolgozhatja. Ha életvezetési tanítás van benne, akkor az inkább a felnőtteknek szól, mint a gyerekeknek: tessék elmondani nekik a problémákat is. Ha úgy fogjuk föl a könyvet, mint a szülők és gyerekek közös olvasmányát, akkor arról tanúskodik, hogy hogyan beszélgethetnek egymással felnőttek és gyerekek a legnehezebb gondokról is.
Fenyő D. György
Bárdibükki Porciunkola Búcsú
Bárdibükki Porciunkola Búcsú,
a 90 éve, 1925-ben felszentelt Porciunkola Kápolnánál, a Magyar Assisi-ben.A mise után Szent Ferenc szellemében szeretetvendégség a Goszthony Kúriában. Emlékezés az alapító - építtető Goszthony Mária festő- és keramikusművészre.
Goszthony Mária létrehozott egy eseményt.
10 órája ·
Bárdibükki Porciunkola Búcsú
Holnap, 11:00-kor
Porciunkola Kápolna, Bárdibükk, Somogy, Hungary, H-7478
A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig
Kolláth Zoltán csillagászati előadása a Bárdudvarnoki Kulturális Héten, tervezett időpont augusztus 17. hétfő, helyszín: Bárdudvarnok - Bánya.
Élet és Tudomány cikke: http://www.eletestudomany.hu/a_csillagok_zenejetol_a_csillagosegbolt-parkokig
A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig
Interjú Kolláth Zoltánnal
2015/07/24
A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről.
– Hogy miért foglalkozik egy csillagász a fényszennyezéssel, azt nem nehéz kitalálni. De miért lett csillagász?
– Lassan magam sem tudom, de arra emlékszem, hogy már ötödikes koromban fizikus akartam lenni. E mellé jött később a csillagászat. A Hortobágy közelében laktunk, onnan akkor még nagyon jól lehetett látni a csillagos égboltot a falun belülről is. A mai fiataloknak az internet és a töméntelen televíziós csatorna nélkül talán ingerszegénynek tűnhetne az a környezet. De a háborítatlan természet, a családi környezet és a sok jó könyv, amit akkor is olvashattunk, jóval több és jobb útravalóul szolgált.
– Mivel foglalkozik kutatóként?
– Legtöbbet a pulzáló változócsillagokkal foglalkoztam, főleg a modellezésükkel. Kutatóként ma is a csillagok számítógépes modellezése az egyik fő témám. Az irány kiválasztásában közrejátszott az is, hogy pályakezdőként ezen a területen volt álláslehetőség, az akusztika és a hangok világa viszont mindig is érdekelt. A csillagrezgésekben pedig ez szépen kapcsolódik az asztrofizikához. Ebből erednek a „csillagzenei” próbálkozásaim.
– A régiek a zenét és az asztronómiát a hét szabad művészet közé sorolták, de hogy kapcsolhatók ezek össze a XXI. században?
– A csillagpulzációk valójában akusztikus rezgések és megértésükben segít, ha találunk valami könnyebben érthető analógiát. A csillagrezgések „hangspektruma” ugyanolyan, mint a kicsit speciális alakú trombitáé. Ha a hangszer testén van egy kis szűkület, akkor olyan hangok is létrejöhetnek, amelyek alapesetben nem léteznek. Egy trombitát könnyen maga elé képzel az ember, látni a keresztmetszet változását. Egy csillag nem ilyen egyszerű, mert belsejében változik a sűrűség, a hőmérséklet, a nyomás stb. Egy gömböt látunk kívülről, de a benne történő változásokat nem tudjuk egyszerűen képileg értelmezni. Ha azonban átvisszük a csillag szerkezetét a trombitaformára, egy kétdimenziós felületre, akkor az akusztikai tapasztalatok alapján a szűkület szerepét könnyen megérthetjük. Ebből sok érdekes dolog következik. A csillagoknak lehet olyan különleges rezgésformája, ami eltér az átlagostól. Amikor erre rájöttünk, még csak azt tudtuk, hogy matematikailag lehetségesek, de nagyon nehéz megfigyelni őket, mert kicsi az amplitúdójuk.
Néhány évvel a „csillagtrombita”-analógia megalkotása után a Kepler-űrtávcső nagyon sok RR Lyrae csillagot vizsgált a Blaskó-effektussal kapcsolatban. Kiderült, hogy van bennük egy érdekes hatás: fényváltozásukban egy nagyobb és egy kisebb maximum jelentkezik felváltva. A matematikában ezt perióduskétszerezésnek nevezik, s íme, sikerült megfigyelni a csillagokban is.
Szerencsések voltunk, mert amikor a Kepler-űrtávcső adataiból lehetett látni ezt a különleges rezgést, rögtön voltak modelljeink arra, mi okozhatja a jelenséget – éppen a trombita szűkületéhez hasonlóan. Persze sok mindent nem értünk még, így vannak további lehetőségek ezen a területen is.
– A fényszennyezés elleni fellépése hogyan indult?
– Az egyik ilyen fő esemény az volt, amikor Budapesten fénytornyot terveztek Lágymányoson az ELTE új épülete mellé, amelynek a tetejére csillagvizsgáló is került. Ekkor kezdtünk többen ezzel foglalkozni, bár én előtte is valamennyire benne voltam, hiszen előadásokat is tartottam már, például a Világítástechnikai Társaság közvilágítási ankétján.
Az évek során rájöttem, hogy nem elég „aktivistának” lenni: tudományos kutatással kell megalapozni azt, ha kritizáljuk a világítási rendszereket. Ezért is vállaltam egy kis pályakorrekciót. A Nyugat-magyarországi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában vezetek egy környezetfizikai programot, azon belül főleg a fényszennyezéssel foglalkozunk. A fényszennyezés mérése, modellezése, feltérképezése és általában a földi légkörben a fény terjedésének a modellezése a fő kutatási területünk. Sok nyitott kérdés van még, úgyhogy várjuk a lelkes doktoranduszokat!
– Mennyire fényszennyezett Magyarország?
– Ha megnézzük a műholdas képeket, látjuk, hogy Budapest fénymérete ma már nagyobb, mint Bécsé, tehát fényszennyezés szempontjából nagyon gyorsan felzárkóztunk Nyugat-Európához.
– És a fényszennyezés elleni fellépésben hol vagyunk?
– Ha azt nézzük, hogy Európában először a Zselic kapta meg a csillagoségbolt-park minősítést – a skóciai parkkal egy időben –, akkor élen járunk. Napjainkban a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem ismerik az igazi csillagos égboltot, de még a Tejút látványát sem. Az IDA, vagyis a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség ezért is kezdeményezte, hogy legyenek csillagoségbolt-parkok. Ezzel egy olyan természetvédelmi programot indítottak el, amivel megőrizhetünk olyan szigeteket, ahonnan biztosan láthatók az égbolt csodái szabad szemmel is. Éppen akkoriban költöztem Kaposvárra. Sokat utaztam autóval, megálltam itt-ott, és láttam, hogy milyen szép az égbolt. Felkerestem a nemzeti parkot, és rögtön volt néhány lelkes ember, aki ebben támogatott. A Zselici Csillagoségbolt-park 2009-ben, a Hortobágyi 2011-ben jött létre.
– Milyen feltételeknek kellett megfelelni?
– Nemzeti park vagy természetvédelmi terület jöhet szóba, hogy jogi szempontból is védettek legyenek az ott található természeti értékek. Ez azért is fontos, mert a kezelési tervekhez hozzá lehet tenni a megfelelő világítási szabályokat. Persze az égboltnak is megfelelő minőségűnek kell lennie. Alapvetően a Tejútnak könnyedén látszódnia kell ahhoz, hogy egy terület bármilyen szintű csillagoségbolt-park vagy -helyszín legyen.
Az égbolt minőségét objektív módon is mérni kell, ehhez ma már megfelelő eszközök vannak. Nagyon fontos, hogy legyen mellette több civil szervezet vagy önkormányzat, hogy több lábon álljon a kezdeményezés. Az összefogás nemcsak a létrehozás, hanem a fenntartás miatt is fontos, hogy tartósan megmaradjon ez az állapot.
Fontos, hogy éjszaka is látogathatónak kell lennie a területnek, hiszen nem lenne értelme a csillagoségbolt-parknak akkor, ha nem mutathatnánk be a nagyközönségnek.
– Bővülhet-e a magyarországi csillagoségbolt-parkok száma, akár a Fény Nemzetközi Évének alkalmából, akár később?
– A tervezgetések és fejlesztések folyamatosak. Május végén nyílik meg a Zselici Csillagpark nevű látogatóközpont, ahol planetárium, csillagvizsgáló és egy kilátó is helyet kap. A Bükki Nemzeti Parkon belül legerősebb a szándék csillagoségbolt-park létrehozására. Ott az jelenti a nehézséget, hogy a nemzeti parkon belül is van egy település, ahol a közvilágítás ma még nem felel meg a szigorú követelményeknek. Szerencsére remény van a korrekcióra, a felmérések már folynak, és rövidesen elindulhat a felterjesztési folyamat. Más helyszíneken is adott a lehetőség, így az Aggteleki, a Kőrös–Maros és a Fertő–Hansági Nemzeti Parkon belül. A Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet is jó jelölt, de például a Baja melletti Illancs kistájon is elkezdődött a felmérés. Szerencsére hazánkban sok olyan sziget van még, ahol nagyon szép az égbolt és kis odafigyeléssel megóvhatók utódainknak. Az országhatáron kívül is ténykedünk, doktoranduszaimmal egy Sepsiszentgyörgy melletti csillagoségbolt-park létrehozásában segédkezünk.
TRUPKA ZOLTÁN
2015/23
Faluszínház 2015
Bárdudvarnoki Faluszínház 2015
Kedves Színházszerető Érdeklődők!
A Térségi Együttműködés Társasága szervezésében a Zselic Lelke Fesztivál / Bárdudvarnoki Kulturális Hét 2015. évi programjában folytatjuk a Faluszínház előadásait! Helyszín: Faluszínház - Bárdi Faluház - Művelődés Palotája.
A megvalósítás első lépéseként közzétesszük Varga Zsuzsának a Csiky Gergely Színház színművészének, a darab rendezőjének felhívását és a július 15., szerdára szóló meghívóját!
Ördögh Gyöngyi, Andor István
Tisztelt Faluszínházi Barátaim!
A Faluszínházban szeretném ezen a nyáron színre vinni a Pál utcai fiúk című darabot, – Bárd utcai fiúk, lányok alcímmel.
Az első találkozásunk 2015. július 15-dikén szerdán lesz 15 órakor a bárdudvarnoki Faluszínházban. Készülni nem kell mással, csak a mű ismeretével. Szeretettel várok mindenkit, természetesen a lányokat is, mert ez a darab nálunk az alcímből is sejthetően nem csak fiúkról szól majd. Megint dalokkal, tánccal fűszerezzük az előadást, zenészeket, kórust is szeretnék úgy, mint tavaly. A próbák hetente kétszer lennének szerdán és szombaton 15 órakor, a bemutató előtt naponta.
Az előadás az augusztus 20-dikai héten kerül bemutatásra kétszer.
Ha kérdésetek van, hívhattok a 06(30)954-3400-as telefonszámon.
Várlak benneteket, aki pedig nyaral, az később csatlakozik!
Addig is sok napsütést kívánok mindenkinek!
Varga Zsuzsa
Ungvári Judit kiállítása
Ungvári Judit kiállítás-megnyitója: 2015.06.27 17 óra Kaposfüred, Kisközi u. 63., Kling Galéria
MEGHÍVÓ
A KAPOSFÜREDI GALÉRIA
TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÖNT, CSALÁDJÁT, BARÁTAIT
UNGVÁRI JUDIT
FESTŐMŰVÉSZ
KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJÁRA
2015. JÚNIUS 27-ÉN, SZOMBATON 17.00 ÓRÁRA
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA:
KÁPLÁN GÉZA KÖLTŐ
KÖZREMŰKÖDIK:
AZ ARCADELT KÓRUS LÚCZ ZSÓFIA VEZETÉSÉVEL és
KLING JÓZSEF SZOBRÁSZMŰVÉSZ
A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ JÚLIUS 15-IG
KAPOSVÁR-KAPOSFÜRED, KISKÖZI U. 63 TELEFON: 82/425-410 NYITVA: NAPONTA
